Megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület

2019. március 20. - LeoGroup Attila

A portfólión tegnap megjelent cikk szerint a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek. - szerepel az MNB legfrissebb közleményében

mnb-litt-054-20190319.jpgA kép forrása: mnb.hu

A LITT elsődleges és alapvető célja az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása. A testület tagjai közé a jelentősebb piaci szereplők, a szakma főbb érdekképviseleti szervezetei, az érintett minisztériumok képviselői és az MNB képviselői kerülnek felkérésre, így a hazai ingatlanpiac aktualitásai különböző oldalról is megvilágítást nyerhetnek.

A LITT másodlagos célja egy olyan fórum biztosítása, ahol a piaci szereplők közvetíthetnék a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.

A testület tagjai két szekcióra oszlanak: a témák specialitásából adódóan a lakáspiac és a kereskedelmiingatlan-piac kérdéseit a megfelelő szakemberek külön-külön ülésen tárgyalják. A LITT évente négy alkalommal ülésezik, a mai ülésen a felek először a kereskedelmiingatlan-piac aktualitásait vitatták meg. 

Bár pontos listát a tagokról nem közölt az MNB, a képekről kiderül, hogy a tagok között van Scheer Sándor mellett többek között Novák Katalin államtitkár, Fábián Gergely, MNB ügyvezető igazgató, Pados Gergely, a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó cég hazai vezetője, Pázmány Balázs az Erste Alapkezelő igazgatóságának elnöke, Nagygyörgy Tibora Biggeorge Property Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, Doron Dymschiz a Duna House társ-vezérigazgatója, Koji László az ÉVOSZ elnöke, Takács Ernő, az IFK elnöke, Kibédi Varga Lóránt, a CBRE ügyvezető igazgatója, Ezer Rezső a Futureal igazgatóságának elnöke. Matolcsy György és Nagy Márton MNB alelnök kezdeményezőkként vettek részt az eseményen. - írja a portfolio.hu

A saját véleményem az, hogy a kezdeményezés jó, de van benne néhány olyan tag és érdekképviselet, akik miatt alapból probléma van a piacon (pl DH, OC) és nem örülnék, ha a "mennyiség fontosabb a minőségnél" elv jobban érvényesülne egy ilyen kezdeményezés által és után... De a LITT indulása mindenképpen jónak mondható, rövid távon csodát nem várok, de középhosszú távon egy ingatlanközvetítői szabályozási rendszer kialakítása érdekes lenne, már csak az a kérdés, hogy hogyan lehetne foganatosítani a franchiseoktól a mezítlábas ingatlanosokig mindenkinél.

Véleményed van a dologról? Oszd meg velünk Facebook oldalamon keresztül!

Attila

Gyanakodjunk, ha túl olcsó egy lakás?

A mai ingatlanpiaci helyzettel mindenki biztosan tisztában van már és mindenki unja is, hogy senki nem látja, hol az emelkedés vége. Ettől függetlenül a hitelezés és az állami támogatások továbbra is tolják a keresletet, de mindenki azt az egyet keresi, azt az álmot kergeti, hogy az övé lesz az a tökéletes és jó árú ingatlan, ami senki másnak nem tűnik fel... ilyen ma már nincs, le is írom, miért.

houses-and-magnifying-glass-housing-residential-conveyancing-and-property.jpg

Kereslet-kínálat

Az árak és az árazás vizsgálatakor két fontos különbözőséget kell figyelembe vennünk, mégpedig azt, hogy van a kínálati ár (amennyiért látod a neten az ingatlant) és van a keresleti vagy értékesítési ár, amennyiért ténylegesen elkel. Namármost százból száz ingatlan jelenleg úgy kerül a piacra, hogy egy enyhe túlárazás, valamint alku bele van kalkulálva, mert ahhoz, hogy mindkét fél boldog legyen az ügylet végén, legalább néhány százezer forintot engedni kell majd - ha pedig ezt alapból belekalkuláltuk, megkapjuk érte azt a pénzt, amit előzetesen terveztünk vagy az ingatlanosunkkal megbeszéltünk. A piaci árakat tehát ezek alapján tudjuk nagyjából kiszámolni, de mi a helyzet akkor, ha 15 egyforma és nagyjából egy árazású ingatlan után a 16. 20%-kal olcsóbban van hirdetve?

Rejtett hibák és eltitkolt tulajdonságok

Rengeteg tulajdonos úgy gondolkodik, hogy ő nem írja bele a hirdetésbe, hogy a lakás szuterén, vagy ötödik emeleti de nincs lift, mert ha az érdeklődő kijön és beleszeret a lakásba, ezen majd túllendül. Ez oltári nagy baromság, már elnézést a kifejezésért. Az előzetes tájékoztatás akár a hirdetésben, akár telefonon _ALAPVETŐ_, mert egyfajta nagyon fontos szűrőként funkcionál, amellett, hogy aki a negatív tulajdonság megbeszélése után is szeretné megtekinteni az ingatlant, már a helyszínen nem fog fennakadni az átadott információn, így az már "csak" egy tulajdonság lesz a sok közül és ha az az egyetlen negatív, máris nyílt az értékesítési lehetőség. 

Csalók a piacon 

Még mindig sok hirdetésbe futunk bele kollégákkal olyan csaló hirdetésekbe, akik feltűnően jó áron próbálnak eladni belvárosi ingatlanokat. A csalás lényege az, hogy az ingatlant nem lehet csak 1-2 hét múlva megtekinteni, de olyan nagy rá az érdeklődés, hogy azé lesz, aki először átutalja az összeg bizonyos részét... az egészet emailben és telefonon intézik, megfoghatatlanul és utolérhetetlenül és ha valaki ennek bedől és azt hiszi, hogy most megfogta az isten lábát, bottal ütheti a pénzét... SOHA ne utaljunk adásvételi szerződés nélkül pénzt senkinek, az ingatlant nézzük meg személyesen, kérjünk le róla tulajdoni lapot (1000 Ft és ügyfélkapun keresztül bárki könnyedén megteheti, publikus adatok) és győződjünk meg arról, hogy az a tulajdonos, akivel tárgyalunk, vagy a megbízottjának megfelelő megbízása van az értékesítésre.

Osztatlan közös tulajdon

Előfordul, hogy egy családi házat kettébontanak, de a szabályozások miatt egy helyrajzi számon kell maradniuk, viszont teljesen külön használhatóan, két bejárattal tudnak működni. Az értékesítés lehetséges, ha van egy megfelelően elkészített megosztási szerződés még hitel is vehető fel rá, de az biztos, hogy jóval kevesebbet fog érni, mint egy saját tulajdoni lappal rendelkező ingatlan.

Használatbavételi engedély

Újépítésű társasházaknál előfordul, hogy valamiért a ház nem kapja/kapta meg a használatbavételi engedélyt. Ezután lehetne albetétesíteni, tehát ezután kaphatnának a lakások külön tulajdoni lapon lévő albetétszámokat/helyrajzi számokat, de ha ez nem történik meg, lesz egy tulajdoni lap, ami 80-100 oldalon át taglalja a tulajdonosok tulajdoni hányadát... mondanom sem kell, ez sem szerencsés, nagyon sokat befolyásol az áron, de ettől ugyanúgy eladható, viszont nem hitelezhető.

Voltál valamelyik helyzetben a felsoroltak közül és jól vagy rosszul jöttél ki belőle? Oszd meg velem és követőimmel történeted Facebook oldalamon keresztül, biztosan tudna mindenki tanulni az esetből.

Attila