Akkor most mekkora egy szoba és egy félszoba? Mi is az alkóv?

2020. augusztus 03. - LeoGroup Attila

Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelmények) 2008-ban változtatott az elfogadott szobaméreteken és az új társasházaknál szabályozták a legkisebb szobaméretet. Most ezeket a fogalmakat tisztába tesszük egyszer és mindenkorra - vagy ameddig nem változik újra a szabályozás.

1_7.jpg

OTÉK

A legérdekesebbet már az elején lelövöm: Az OTÉK nem tesz különbséget a félszoba és a szoba között, a meghatározásban csak a „lakószoba” szerepel. Mivel a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendelet nem változott, ott a 3. paragrafusban, a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is megtalálható a „fél lakószoba” elnevezés, konkrét mérettel: „a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert". A két rendelet szövegét figyelembevéve tehát újépítésű lakásoknál a 8-12 négyzetméter közötti alapterületű lakószoba felel meg a 12/2001 Kormányrendelet szerinti lakószobának. Használt lakás vásárlása esetén természetesen találkozhatunk 6-8 négyzetméteres közötti méretű félszobával, mivel a korábbi építési szabályozás lehetővé tette ennek az építését.  

Ezért van az tehát, hogy 6-8 m2 között beszélünk mostmár félszobáról, 8 m2 fölött pedig szobáról, a nappalinak, vagy a legnagyobb szobának pedig 17 m2 fölött kell elvileg lennie. 

Az ingatlan.com a fenti szabályozást az alábbiak szerint alkalmazza: "Szobának a legalább 8 m² alapterületű, természetes megvilágítású, fűthető, falakkal körülhatárolt lakóhelyiség számít. A nyitott galéria, hall, beépített erkély vagy terasz nem tüntethető fel szobaként vagy félszobaként." 

screenshot_1_1.jpg

Akkor mi NEM számít szobának vagy félszobának?

6 m2 alatti lakóhelyiség tehát nem szoba, fűtetlen alapterület nem szoba, ahogy az ablaktalan helyiségek sem szobák, ezek az alkóvok (ha minden más szabálynak megfelelnek az ablakon kívül). 

Ahogyan eddig is, a lakás nappalijának továbbra is el kell érnie a 17 négyzetmétert, de ebbe nem lehet beszámítani a vele egy légtérben lévő konyhát és étkezőt. Az új építésű lakások esetében fontos tehát tudni, hogy a 8 négyzetméternél kisebb helyiség, még ha ablakos is, csak gardróbszobának vagy hálófülkének minősülhet.

A teljesség kedvéért az alkóv pontos meghatározása: Hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyíláson át egy nagyobb utcai szobából kapja. Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos alaprajzmegoldást, lakásainkban az A. alkalmazása mégsem higienikus, mert csak közvétett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, egészségtelen a levegője. Építőművészetileg azonban az A. igen gazdag és hatásos dekoratív-megoldásokra adhat alkalmat, azért különösen a pompakedvelő XlV. és XV. Lajos korabeli stílusokban gyakran alkalmazzák.

Kérdésed lenne vagy hozzászólnál? Facebook oldalamon megteheted!

Attila

Nagyon nem mindegy, hogy szavatosságot vagy jótállást kap lakására!

Legtöbben nem tudják, hogy nem csak nyelvtanilag, törvényileg is komoly különbség van a szavatosság, a jótállás és a garancia között. Új bejegyzésemben összeszedem, melyek a legfontosabb különbségek, és mire is kell figyelni érvényesítésükkor.

jubilee-hotel.jpg

Jótállás

Kötelező jótállást kell biztosítani sok tartós fogyasztási cikkre, amelyeket a vonatkozó 151/2003 Kormányrendelet kifejezetten nevesít. A Kormányrendeletet ITT lehet elolvasni, a listát rendszeresen ellenőrzik és szükség esetén bővítik. Jópár termék tartozik ide, és legtöbbre érvényes az, hogy bruttó 10.000 Ft vételár felett kötelező a jótállás, aminek tartama ezekben az esetekben egy év.

Szavatosság

Minden egyéb termékre, amelyek nem tartoznak a fenti körbe, a Polgári Törvénykönyv általános szabályai vonatkoznak. Ezekben az esetekben már szavatosságról beszélünk, aminek időtartama 2 év, és árhatárok itt már nincsenek.
A jótállás és a szavatosság közötti alapvető különbség a bizonyítási teherben van. Ez azt jelenti, hogy a hibát valakinek bizonyítania kell - míg a jótállásnál egyszerűen csak vissza kell vinni a terméket a vásárlás helyére, addig szavatosságnál már a vásárlónak kell bizonyítania, hogy valóban fennáll valamilyen hiba. A szavatosság esetén – mivel nem jótállásról beszélünk – jótállási jegyet sem kell kiadni.

Az új Polgári Törvénykönyv egy új kifejezést is behozott, ez a termékszavatosság. Eszerint a végfelhasználó közvetlenül a gyártóval szemben is érvényesítheti igényeit, és gyártónak minősül a forgalmazó és az importáló is. A hibát a végfelhasználó a forgalombahozataltól számítva maximum 2 éven belül jelentheti be, a hiba orvoslására pedig vagy kijavítást, vagy – ha javításra nincs mód – kicserélést lehet alkalmazni.

Garancia

Végezetül egy fontos dolog: a garancia fogalma jogilag nem létezik. Garancia alatt a köznyelvben a jótállást szokás érteni, de természetesen sok itt is a félreértés, új építésű vagy új lakásoknál tehát bizonyos dolgokra szavatosságot lehet vállalni, bizonyos dolgokra pedig jótállás lesz alkalmazható, de olyan, hogy garancia, nincs. Rendszeresen használt kifejezés ez tehát, de vagy előbbire, vagy utóbbira utal a szó, ezért fontos mindig előre megfelelően tájékozódni.

Hozzászólnál? Szívesen veszem Facebook oldalamon keresztül!

Attila

források: fogyasztovedelmi blog, madarassy-legal, kocsisszabougyved