Akkor most mekkora egy szoba és egy félszoba? Mi is az alkóv?

2020. augusztus 03. - LeoGroup Attila

Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelmények) 2008-ban változtatott az elfogadott szobaméreteken és az új társasházaknál szabályozták a legkisebb szobaméretet. Most ezeket a fogalmakat tisztába tesszük egyszer és mindenkorra - vagy ameddig nem változik újra a szabályozás.

1_7.jpg

OTÉK

A legérdekesebbet már az elején lelövöm: Az OTÉK nem tesz különbséget a félszoba és a szoba között, a meghatározásban csak a „lakószoba” szerepel. Mivel a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendelet nem változott, ott a 3. paragrafusban, a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is megtalálható a „fél lakószoba” elnevezés, konkrét mérettel: „a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert". A két rendelet szövegét figyelembevéve tehát újépítésű lakásoknál a 8-12 négyzetméter közötti alapterületű lakószoba felel meg a 12/2001 Kormányrendelet szerinti lakószobának. Használt lakás vásárlása esetén természetesen találkozhatunk 6-8 négyzetméteres közötti méretű félszobával, mivel a korábbi építési szabályozás lehetővé tette ennek az építését.  

Ezért van az tehát, hogy 6-8 m2 között beszélünk mostmár félszobáról, 8 m2 fölött pedig szobáról, a nappalinak, vagy a legnagyobb szobának egy 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakásban legalább egy lakószobájának hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. 

Az ingatlan.com a fenti szabályozást az alábbiak szerint alkalmazza: "Szobának a legalább 8 m² alapterületű, természetes megvilágítású, fűthető, falakkal körülhatárolt lakóhelyiség számít. A nyitott galéria, hall, beépített erkély vagy terasz nem tüntethető fel szobaként vagy félszobaként." 

screenshot_1_1.jpg

Akkor mi NEM számít szobának vagy félszobának?

6 m2 alatti lakóhelyiség tehát nem szoba, fűtetlen alapterület nem szoba, ahogy az ablaktalan helyiségek sem szobák, ezek az alkóvok (ha minden más szabálynak megfelelnek az ablakon kívül). 

Ahogyan eddig is, a lakás nappalijának továbbra is el kell érnie a 16 négyzetmétert, de ebbe nem lehet beszámítani a vele egy légtérben lévő konyhát és étkezőt. Az új építésű lakások esetében fontos tehát tudni, hogy a 8 négyzetméternél kisebb helyiség, még ha ablakos is, csak gardróbszobának vagy hálófülkének minősülhet.

A teljesség kedvéért az alkóv pontos meghatározása: Hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyíláson át egy nagyobb utcai szobából kapja. Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos alaprajzmegoldást, lakásainkban az A. alkalmazása mégsem higienikus, mert csak közvétett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, egészségtelen a levegője. Építőművészetileg azonban az A. igen gazdag és hatásos dekoratív-megoldásokra adhat alkalmat, azért különösen a pompakedvelő XlV. és XV. Lajos korabeli stílusokban gyakran alkalmazzák.

Kérdésed lenne vagy hozzászólnál? Facebook oldalamon megteheted!

Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://becsuletesingatlankozvetito.blog.hu/api/trackback/id/tr8916101994