Mi is a szövetkezeti lakás és miért fontos tudni a különbséget?

2019. december 17. - LeoGroup Attila

Ha egy hirdetésben társasházi lakásként hivatkoznak egy ingatlanra, de a tulajdoni lapon szövetkezeti lakás szerepel, nem kell egyből arra gondolni, hogy az ingatlanos vagy a tulajdonos át akart verni bennünket. Van különbség, amire figyelni kell, de csak azért fontos, hogy tudjunk róla.

tullap.jpg

A fenti tulajdoni lap-részleten látszik, hogy a szokásos társasházi lakás vagy simán lakás megnevezés helyett szövetkezeti lakás szerepel egy zuglói ingatlanhoz. Az érdeklődők rendszeresen megkérdezik, mi a különbség, ezért összefoglalom, hogy mindenki tudjon rá válaszolni, ne csak én.

A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény határozza meg, ebben le van írva, hogy a lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, mely jogi személynek felel meg. Az egyik legfontosabb különbség a társasház és a lakásszövetkezet között az, hogy míg lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezetnek mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak és a lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik, addig társasházak esetében a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében eszmei hányad illeti meg a tulajdonosokat - ezen eszmei hányad határozza meg például egy közgyűlésen az egyes tulajdonosokat megillető szavazatok arányát. Ugyanezen szavazás lakászövetkezeteknél csak lakásra vonatkoztatva van, tehát a lakás mérete mindegy, a lakások darabszáma számít csak. 

Társasház esetében a létesítő okirat az alapító okirat, míg lakásszövetkezeteknél az alapszabály. A társasházak képviseletét közös képviselő látja el, a lakásszövetkezetekét az ügyvezető elnök, illetőleg az igazgatóság elnöke. Szövetkezeti lakásoknál a házkezelő egy lakásszövetkezet lesz, mely a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jöhet létre és a székhelye szerinti illetékes cégbíróság veszi nyilvántartásba, illetve ezen bíróság látja el a törvényességi felügyeletét is, társasházaknál közös képviselő vagy képviselet lesz, mely lehet egyéni vállalkozói magánszemély vagy cég is, ellenőrzését a számvizsgáló bizottság látja el, míg lakásszövetkezeteknél a felügyelőbizottság.

Elővásárlás tekintetében mindig fontos az alapító okiratot/alapszabályt megvizsgálni, mert egyik típusnál sem kötelező kikötni elővásárlási jogot, azonban mindkét esetnél van lehetősége a társasháznak azt megszavazni és belevetetni az okiratokba, vagy adott esetben pont kivetetni azt belőle - éppen ezért nagyon fontos minden lakásvásárlás előtt ezeket a papírokat bekérni vagy az ingatlanossal bekéretni, mert ha valaki élne elővásárlási jogával, a szerződéskötés után jóideig megtámadhatja, így a vevő hoppon maradhat (az eladó nem sérülhet, mert ugyanolyan, vagy jobb feltételeket kell az elővásárlásra jogosultnak biztosítani a vásárláshoz).

Fontos dolog tehát ismerni a különbséget, de ez természetesen nem egy értékromboló vagy emelő tényező, csupán egy olyan tulajdonság, melyre vásárláskor és később a lakhatáskor érdemes odafigyelni.

Kellemes karácsonyi készülődést, az ünnepek előtt még tervezek jönni egy poszttal... :)

Szép napot mindenkinek!

Attila

Kövess engem Instagramon is: https://www.instagram.com/becsuletesingatlankozvetito/

A bejegyzés trackback címe:

https://becsuletesingatlankozvetito.blog.hu/api/trackback/id/tr715353682